Röviden:
Minél hamarabb, annál jobb!

Bővebben:

www.ketnyelvugyerek.hu/blog/2013/01/minel-korabban-mert-akkor-lesz-igazan-hatekony/

Ahogy a saját anyanyelvén is: mondókázzunk, énekeljünk neki/vele. Naponta párszor 5-10 perc, összesen fél óra is elegendő lehet. Ilyen egyszerű az elején. Majd aztán bővíthetjük az angolozásra fordított időt angol nyelvű könyvek olvasgatásával, mesék nézésével, közös (társas)játékokkal, kreatívoskodással angol nyelven.

Nem baj!

Minden tudományos cikk arról szól, hogy énekeljünk kisgyermekünknek akkor is, ha nincs jó hangunk vagy nem tudunk szépen énekelni, mert így is jobbat teszünk vele, mintha nem énekelnénk.

Ugyanez a helyzet az idegen nyelvvel is: ha együtt angolozik a szülő gyermekével, sokkal jobb, mintha nem tenné... még akkor is, ha esetleg valamit nem jól ejt ki a szülő, vagy nem pontosan használ.

Ugyanis az élmény mindent visz! A gyermek a közös móka kapcsán gazdagodik, a nyelvtudással is, és megvannak a megfelelő praktikák, hogy kiküszöböljük a hibákat (pl. eredeti angol nyelvű anyagok haszálata, a Play Tipegő Angol foglalkozáson az anyuka is megtanulja a dalokat, mondókákat stb.)

A nyelvelsajátításra vonatkozó, úgynevezett Kritikus Periódus Elmélet szerint a gyerekek bizony jobb nyelvtanulók, mert

a. hangokra hangoltak – az újszülöttek bármely nyelv hangjait képesek felismerni, megkülönböztetni és képezni: akcentus nélkül (ez 6-10 hónaposan eltűnik, de 6-7 éves korig képesek felülírni az első nyelv hangkategóriáit)

b. nyelvtan – érzékenyebbek a szabályokra, felismerik a rendszereket (az első 5-6 évben)

c. könnyebb a dolguk van, mert könnyebb a „nyelvezet” a gyerekkorban, gondoljunk csak a szokásos témakörökre (állatok, színek, ételek stb.), ráadásul sok-sok segítségük is van, mint a könyvek illusztrációi, demonstráció cselekvéssel stb.

d. érzelmi viszonyulás – a nyelvtanulás észrevétlen, csupán szórakozás. Ami hatalmas előny, hogy ők még nem jönnek zavarba, ha hibáznak, alapjában véve beszédesebbek és nyíltabbak is a kicsik még gyermekkorban.

A nyelvelsajátítás természetes, észrevétlen módon, játékosan történik, ahogy a gyermek az anyanyelvét tanulja. A nyelvtanulás pedig iskolai, vagy hasonló körülmények között zajlik.

A kétnyelvű elsajátítás alatt azt értjük, hogy a gyermek a születéstől fogva 2 nyelvet hall. Ha egy hasonlattal szeretnénk szemléltetni a dolgot, akkor képzeljünk el, amint két fa nő egymás mellett, hasonló méretűre nőnek, az ágaik akár össze is gabalyodhatnak. Míg korai második nyelvelsajátításról akkor beszélünk, amikor az első nyelv megszilárdulása után kerül sor nyelvelsajátításra. Ha el szeretnénk ezt képzelni, akkor gondoljunk egy fát körülölelő liánra, amely nem olyan mélyen gyökerezik, mint a fa, de így is elérheti a korona szintjét.

Második nyelv korai elsajátítása lehet könnyebb, mert:

• már ismeri a nyelvelsajátítás szabályait a gyermek. Tudja, hogy a szavakból mondatok lesznek, hogy a szavak elejére vagy végére figyeljen inkább (pl. toldalék vagy elöljáró)

• jobb a memóriája

• több ismerettel rendelkezik  

de lehet nehezebb, mert:

• az első nyelv már megszilárdult

• a megszokott hangrendszertől már nehezebb elszakadnia

• az agya nem annyira a nyelvelsajátítására hangolt

Forrás: ketnyelvugyerek.hu